2013. november 3., vasárnap

Felhívás!


2013. november 28-án nyílik meg a Művészetek Házában a „Rózsaesküvők a Karátsonyi család pilisvörösvári uradalmában” című kiállítás. Ennek keretében előadás hangzik el a Karátsonyi család történetéről és a rózsaesküvőkről.
A kiállításon számos olyan eredeti fotó, dokumentum, eszköz, berendezési tárgy lesz látható, amely az egykori pilisvörösvári uradalmi épületből származik, ill. a Karátsonyi család tulajdonában volt hajdanában.
Sok eredeti anyag lehet még a rózsalány-leszármazottak, illetve egykori alkalmazottak, rokonok stb. birtokában. Talán nem is sejtik, hogy városunk története szempontjából milyen értékesek ezek.
Arra kérünk mindenkit, akik ilyen tárgyakat, dokumentumokat, fotókat stb. őriznek, adják kölcsön a novemberi kiállításra. Nagyon fogunk rájuk vigyázni!

Előre is köszönettel!

Fogarasy Attila
szervező
06-20-507-1100

2013. június 21., péntek

A Karátsonyi családról képekben

(A 2013. június 16-i pilisszentiváni előadás képanyaga)

A Karátsonyi család története:
A Karátsonyi-kastélyok tündöklése és pusztulása:
Meluzina:

2013. május 14., kedd

Rózsaesküvők – Czöndör István fotói




Fotóalbum az április 28-i solymári „Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guidó pilisvörösvári uradalmában” c. rendezvényről
Válogatás Czöndör István fotóiból
Forrás: http://rozsaeskuvo.czondor.fotoalbum.hu/

2013. május 1., szerda

Mindenki által elérhető fotóalbum

Új szolgáltatással bővült a www.karatsonyi.hu weboldal.
Az oldalhoz kapcsolódóan létrehoztunk egy új Google fotóalbumot, amelyre mindenki fel tud tölteni fotókat.

A feltöltés lépései:

1. Írja be az alábbi internetcímet a böngészőjébe:

http://picasaweb.google.com/

2. A megjelenő párbeszédablakot az alábbiak szerint töltse ki:



Azaz:

E-mail: karatsonyigrofok@gmail.com

Jelszó: karatsonyi1817 (Csak csillagok jelennek meg az ablakban.)

3. Bejelentkezés után válassza ki a Feltöltés menüpontot!

A nyilvános album internetcíme:

https://picasaweb.google.com/111995043350519751003


Köszönjük, hogy fotóival gazdagítja honlapunkat!

Hibajavítás

Korábban téves aláírással jelent meg weboldalunkon az alábbi fotó. Ezúton korrigálunk. Gróf Karátsonyi Jenő nem a budai Mátyás templomban lett felravatalozva, hanem a Krisztinavárosi templomban. A Mátyás templomban csak szentmise volt. A tévedésért elnézést kérünk. (A fotó hibás képaláírással jelent meg a  „Hol sírjaink domborulnak...” – Temetők könyve, Pilisvörösvár c. kiadványban is.)

Gróf Karátsonyi Guidóról

Jablonkay Mária cikke gróf Karátsonyi Guidóról a Szépsolymár.hu-n.

2013. április 30., kedd

Újabb Karátsonyi-levelek

Tóth Gyulának köszönhetően bővült a levélgyűjteményünk.

Gróf Karátsonyi Guidó családfája


A családfa eredeti méretben megtalálható ITT.


Készült a 2013. április 28-i solymári „Rózsaesküvők
gróf Karátsonyi Guidó pilisvörösvári uradalmában” c.kiállításra

Előadás a Karátsonyiakról I. rész



Az április 28-i solymári „Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guidó pilisvörösvári uradalmában” c. rendezvényen, a kultúrházban elhangzott előadás második részének képanyaga. Az anyag eredetileg PowerPoint bemutató.

Előadás a Karátsonyiakról II. rész



Az április 28-i solymári „Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guidó pilisvörösvári uradalmában” c. rendezvényen, a kultúrházban elhangzott előadás második részének képanyaga. Az anyag eredetileg PowerPoint bemutató.

Előadás a Karátsonyiakról

Az április 28-i solymári „Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guidó pilisvörösvári uradalmában” c. rendezvényen, a kultúrházban elhangzott előadásom képanyaga pdf-ben. Az anyagok eredetileg PowerPoint bemutatók.

(A letöltés néhány percet is igénybe vehet.)

A Karátsonyi család története (33.67 MB)

A Karátsonyi-kastélyok tündöklése és pusztulása (24.09 MB)

Hibajavítás a történeti részben:

A Bács-Bodrog vármegyei Topolyát összetévesztettem a Torontál vármegyei Töröktopolyával.
Valójában ez utóbbiban volt birtokuk a Karátsonyiaknak. A tévedésért elnézést kérek! (F. A.)

Gróf Karátsonyi Guidó utca Solymáron

Hét új utcanévről hozott döntést 2012. szeptember 24-i ülésén Solymár önkormányzatának képviselő-testülete, s e döntés nyomán ma a hét közül hat utca helytörténeti jelentőségű, egykori jeles solymári lakosok vagy Solymárhoz kötődő személyiségek nevét viseli. Hatra ezek közül Hegedűs András újságíró, helytörténész tett javaslatot, így a Gróf Karátsonyi Guidó utcanévre is. (Köszönjük, András!)

Az alábbiakban idézzük a Solymári Magazin 2012. októberi számában erre vonatkozóan megjelenteket:
 
– 2268 hrsz. (a Budaligetet Kerekheggyel összekötő erdei út): Gróf Karátsonyi utca.

A gróf Karátsonyiak mintegy száz évig voltak Solymár földesurai; a legismertebb családtag gróf Karátsonyi Guidó volt, aki több nagylelkű felajánlással segítette Solymár fejlődését, különös tekintettel az 1862-es tűz utáni újjáépítésre. Jenő fia volt a falu utolsó földesura és második díszpolgára, az ő hagyatékából került ide a templom díszes csillárja is. Említést érdemel még egy harmadik családtag, Karátsonyi Ilma is, hiszen az ő családi örökségét képezték azok az erdők, amelyek kiparcellázásával a kerekhegyi településrész létrejött; illetve amelyeket ez az út jelenleg is keresztülszel. Az utcanévadás által – a Tersztyánszky, a Majthényi, a Marczibányi és a Madách családokkal együtt – minden, Solymár utóbbi 300 évében jelentős történelmi család emléke méltó megörökítésre került a község térképén és az utókor emlékezetében is.

Hírek Beodráról

Pálfy Sándor, a Műegyetem Urnanisztikai Tanszékének vezetője írta Jablonkay Máriának, a 2013. április 28-i solymári Rózsalány-rendezvény kapcsán az alábbakat, értékes információkat közölve Beodráról:
 
Kedves Marika!

Köszönjük szépen a mai programot. Minden szempontból különleges volt:
ünnepélyes hangulat, értékes előadások és vidám táncosok. Sajnos a kiállítás-megnyitóra már nem tudtam elmenni, de mindenképpen megnézem.
Meddig lesz nyitva?

Beodra különösen érdekelt, mert nyáron megnéztük. Valóban siralmas állapotban van a kastély, de a szemközti majorság egy részét felújították s helytörténeti kiállítást rendeztek be benne, rengeteg tárggyal fényképpel a Karátsonyi családról és az életükről. Talán érdemes lenne oda is szervezni egy kirándulást, az aracsi pusztatemplom sincs onnan messze!

Még egyszer köszönöm.

Üdvözlettel:
Pálfy Sándor

Molnár Zoltán fotói a Beodrai kastélyról

2013. március 21., csütörtök

Rózsaesküvők

Rózsaesküvők

FELHÍVÁS


Kérjük kedves lakótársainkat, Pilisszentiván, Pilisvörösvár és Solymár polgárait, hogy az áprilisban nyíló, és a három település közös történelmi örökségeként együtt megszervezendő kiállításhoz nyújtsanak segítséget.
Gróf Karátsonyi Guido földesúr 1882-ben, francia mintára alapította itteni birtokát képező három falujának fiataljai számára az országosan egyedülállóvá lett hagyományt, a rózsaesküvőt.1882-1914 között az arra érdemes leányokat rózsamenyasszonynak jelölték, majd fényes esküvőt tartottak számukra.
Az esküvőhöz járó hozomány a szerény anyagi helyzetű, becsületes fiatalok számára óriási megtiszteltetésnek számított.
A kiállításhoz kérjük, hogy azok a családok, akik őrzik az egykori rózsamenyasszony – a nagymama, dédmama, üknagymama – esküvői képét, esetleg emléktárgyait, későbbi képeit, adják be scannelésre a solymári gyűjteménybe, vagy a szentiváni és vörösvári rendezőknek (Mirk Mária, Feketéné Ziegler Ágota, Fogarasy Attila).
A kiállításba kölcsönzésre kerülő tárgyakat elismervény ellenében vesszük át, s majd adjuk vissza záráskor tulajdonosaiknak.
A kiállítást vándoroltatni szeretnénk, így közös örökségünk mindhárom településen megtekinthető lesz.
Segítségüket előre is köszönjük!

Jablonkay Mária gyűjteményvezető
Solymár, 26/360-275
Fogarasy Attila helytörténész
Pilisvörösvár, 26/332-617
Mirk Mária elnök (Német Nemzetiségi Önkormányzat)
Pilisszentiván, 26/367-711
Feketéné Ziegler Ágota helytörténész
Pilisszentiván, 26/367-604

Az első rózsaesküvő

Az első rózsaesküvő  
Solymár, 1882. május 10.
Gróf Karátsonyi Guido (1817-1885), aki „a nemesség kötelez” elve alapján megannyi nagyszerű, nemes felajánlást tett a hazai kulturális élet támogatásáért, köz- és egyházi épületek emeléséért, hadiárvák, rokkantak, özvegyek megsegítéséért, nagy családi veszteségeket szenvedett el az 1870-es évek első felében. Elvesztette feleségét Marczibányi Máriát, Guidobaldina nevű leányát, majd unokáját és Adrienne nevű leányát igen rövid idő leforgása alatt.  Ettől kezdve a krisztinavárosi pazar palotában már nem volt többé maradása, gyermekeivel másik, kisebb házába vonult vissza.
1882-ben újabb nagyszerű felajánlást tett. Az 1868-ban megjelent Szentek élete c. könyvben olvasott Szent Medárd püspök és hitvalló történetéről és a rózsaünnepről. E történet hatott reá példájával. Szent Medárd, „aki a Krisztus utáni hatodik században élt, Noyon püspöke volt. Ő alapított először rózsaünnepélyt az erkölcsi tisztaság, a tisztalelkű leányság nagy értékének megbecsülésére, tiszteletére, az erényes életre való buzdításul.” /Vácz J./
Gróf Karátsonyi Guidonak az alkalmat a felajánlás megtételére Rudolf trónörökösnek, Ferenc József császár és király fiának a belga Stefánia főhercegnővel 1881. május 10-én kötött esküvője adta. Ennek emlékére 20000 forint értékű alapítványt tett, hogy annak kamataiból minden évben rózsaünnepélyt tartsanak a vörösvári uradalom soron következő falujában, és ott a legméltóbb leánynak tekintélyes értékű erénydíjat adjanak át.
A három szomszédos falu hajadonjai közül Erdődy grófnő által kiválasztott első leány a solymári Thaller Borbála volt. Érdemes tudni, mit ír erről a solymári Historia Domusban a falu plébánosa:
„Erkölcsös, s jó magaviseletű, a magyar nyelvben jártas, római katholikus, 17-19 éves hajadonoknak lesz kiadva a jutalom… A méltó hajadont a községi elöljáróság terjeszti fel.”
A nagy nap előkészületeiről a Pesti Hírlap olvasói néhány nappal az ünnep napja előtt megtudhatták, hogy a földesúr 500 terítékes díszebédet rendelt, és hivatalosak a nagy eseményre miniszterek, államtitkárok, hivatali személyek, dr. Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek, a megye fő- és alispánja, Budapest főpolgármestere és polgármestere, a szomszéd földesurak.
És a nagy nap reggelén nem volt elég jó az idő. Mégis a fővárosból, szomszéd falvakból sokan érkeztek gyalog, lovon, szekéren. /Még nem épült meg az esztergomi vasútvonal./ Az érkező grófi hintót, és a vendégeket hozó hintósort a mai Szarvas csárdánál solymári legények fehér pikékabátos, piros vállszalagos, kalapjuk mellett virágot viselő bandériuma fogadta, élén a szolgabíróval. Mozsárágyú durrogása emelte az ünnepi pillanat fényét. A menet a falu szélén állt meg a zöld gallyakból font diadalkapunál, amelyen az „Isten hozta vendégeinket!” felirat díszlett, mellette nemzeti színű zászlókkal tisztelgő fiatalemberekkel. A község jegyzője köszöntötte a nászanyát, a gróf urat és a fényes vendégsereget. Az ünneplőbe öltözött solymáriak csöndes kalapemeléssel viszonozták a gróf köszöntését. A falu képviselőtestülete is ünneplőben volt, mellettük fehér ruhás leányok álltak virággal a kezükben. Várták a tanácsházánál a hintókon érkezőket, akiket immár fúvószenekar is kísért.  A bíró házánál Erdődy grófnő másik hintóba ült, majd a menyasszony házához hajtottak.
A falu apraja-nagyja a mátkapárral együtt várta a grófot és a nászanyát, akik mellett ott volt a sok érkező érdeklődő, akik mind résztvevői akartak lenni a Magyarországon első ízben megtartott rózsakoszorúzáson és esküvőn. A tizenkét fehér ruhás leány által alkotott sorfal mellett elhaladó gróf úr és Földváry Mihály alispán fekete atillában léptek a házba. A tisztaszobában várakozó mátkapárhoz Karátsonyi Guido gróf úr intézett rövid beszédet, emlékeztetve a fiatalokat a rózsaünnep és a trónörökös pár esküvőjének kapcsolatára, és hangsúlyozva a rózsakorona jelentőségét és a kitüntetés értékét. Ezt követően a földesúr bemutatta a nászanya szerepét betöltő Erdődy grófnőnek a fiatalokat.
A díszhintóba beszálló Erdődy grófnő jobbjára ültette Thaller Borbálát, az első hazai rózsaleányt, hogy a templomi koronázásra és esketési szertartásra vihesse. A kocsiban velük szemben két fehér ruhás nyoszolyólány foglalt helyet. A gróf úr, Milbich Mihály vőlegény és a közönség gyalog követte a hintót. A menet megindult a templom felé. Az utcák, házak feldíszítve. A templom előtt az első rózsaesküvő tiszteletére a járás összes papja díszes ornátusban várta dr. Haynald Lajos bíboros, kalocsai érseket, aki lovas bandérium kíséretében, mozsárágyúzás és harangzúgás közepette érkezett a templom elé.
Őt köszöntötte Glázer József, a falu plébánosa. A zöld tavaszi lombokkal, ünnepi körmeneti zászlókkal, virágokkal díszített templomba a bíboros áldást osztva vonult be, őt követte a násznép. Majd Glázer József lépett a szószékre. Német nyelven fejtegette az ünnep keletkezését, fontosságát, a kitüntetett leány erényeit, és vőlegényének szorgalmas, becsületes életét. Ezután következett a szentmise, amelynek végén a plébános megáldotta az oltárra helyezett rózsakoronát, utána átnyújtotta a nászanyának, aki a szentélyben felállított baldachinos trónuson ült, jobbján a rózsalánnyal, balján az egyik nyoszolyólánnyal. Erdődy grófnő ünnepélyesen megkoronázta az elé térdeplő menyasszonyt. Majd a leány megkoronázott fővel állt vőlegényével az oltár elé, az esketésre készen. Az orgonán Roth József kántor halk prelúdiumot játszott. Ekkor állt fel Haynald Lajos bíbornok érsek a szentélyben álló másik trónusról, hogy az elébe térdeplő fiatalokat megeskesse. Mögöttük a 12 fehér ruhás leány állt, s a két násznagy, gróf Karátsonyi Guido, a menyasszony és Földváry Mihály alispán, a vőlegény násznagya. Az esketési szertartás az egész papság részvételével történt. A bíboros beszédében intette az új házasokat arra, hogy az erények igazi jutalmukat a mennyben nyerik el.
Az esketési szertartás után ”Földváry Mihály alispán meleg hangú magyar beszéd kíséretében átadja a menyasszonynak az ezer forintot, mint erényei és feddhetetlen élete jutalmát…”/Vácz J./
A nászmisét követően a fiatal pár a gróf úrral, a bíborossal és a nászasszony grófnővel a menyasszony házához hajtatott, ahol az esküvői ebéden vettek részt. Az örömszülőket az a megtiszteltetés érte – ami azóta sem ismétlődött meg – hogy az előkelő vendégek az ünnepi asztalnál vendégei voltak egy földműves családnak.
A gróf úr vendégeinek az iskola termében terítettek, a falubeliek a lombsátor alatt ették meg a finom lakodalmas ebédet, amelyhez fúvószenét a helybeli zenekar szolgáltatott. A gróf úr később érkezett vendégeihez a tanterembe, az ünnepi ebédre. Megkezdődött a pohárköszöntők áradata a földesúrra, az alispánra, a rózsaleányra, a magyar katolikus klérusra, a hajadont ajánló három öregasszonyra és a sajtó képviselőire. A csodálatos nap tánccal folytatódott, bár a leírás szerint az erős szél és a porvihar megnehezítette a programot, s a kinti délutáni népünnepély el is maradt.
Az első rózsamenyasszony 63 évet élt, férje 19 évvel élte őt túl.
A rózsaesküvő országosan egyedülálló érték volt gróf Karátsonyi Guido Solymár-Pilisszentiván- Pilisvörösvár alkotta vörösvári uradalmában 1882-1914 között.
Gróf Karátsonyi Guido 1885-ben hunyt el, a kamenicai templomban helyezték örök nyugalomra.  Az elkövetkező évtizedekben fiai, gróf Karátsonyi Camillo, majd halála után testvére, gróf Karátsonyi Jenő folytatták a nemes rózsaesküvő-hagyományt, amely az I. világháborúval ért véget 1914-ben. Gróf Karátsonyi Jenő földesurat a solymári kegytemplomban temették el. Emléktáblája a szentély oldalsó falán látható.
A „nemesség kötelez”. Bárcsak akik megtehetnék, ma is így segítenék a szegény, tisztességes fiatalokat, hogy legyen lehetőségük egy jobb jövőt kezdeni!
A cikk dr. Jablonkay István 1979-ben, és Vácz József 1995-ben kiadott tanulmánya alapján íródott, több esetben egyenes átvétellel.
Forrást képeztek az egykori Vasárnapi Újság cikkei is /OSZK/.
                                                                                                                             Jablonkay Mária

Levelek Tóth Gyula gyűjteményéből